A fásmetszés a növények nyugalmi időszakában van (lombhullástól - lombfakadásig). A késő ősszel ejtett metszési sebeknél, mivel a növény mélynyugalmi állapotban van ezért a sebek csak a következő évben tudnak begyógyulni. A sebek könnyen elfertőződhetnek, így hosszadalmasabb, a gyógyulás. A fagyérzékeny növényeket (hibiszkusz, barátcserje, hortenzia stb.) ilyenkor tilos visszametszeni, mivel könnyebben visszafagyhatnak.
Télen nagyobb a munkaerő kínálat, így ilyenkor mikor hosszabb ideig fagymentes időszak áll rendelkezésre, elsősorban a tél második felében január-februártól ajánlott a fák, cserjék metszési munkáinak elvégzése. A korán fakadó fáknál ajánlott a téli metszést még február előtt elvégezni, hogy a sebeknek a rügyfakadásig elegendő idejük legyen beszáradni. A nedvkeringésnek köszönhetően nagy mennyiségű nedv és tápanyag távozhat el a be nem gyógyult sebfelületeken. Ilyen növény többek között a juhar, dió, nyír félék is. Tél vége, kora tavasz a fák és cserjék metszésének leginkább aktuális időpontja. Az ejtett sebek gyorsan begyógyulnak, a tél végi fagyok, már nem okoznak komoly gondokat, (kivételek persze előfordulhatnak: 2013 március közepe, vége). A lemosó permetezéssel egy időszakban ellehet végezni a tavasz eleji metszéseket. Hátrány lehet, amennyiben kertész szakemberrel végezzük a metszést, hogy ilyenkor indulnak a munkacsúcsok, a tömeges felkeresések így tavasz elején, a 2-3 hétig tartó metszési időszakból könnyen kicsúszhatunk. Gyümölcsfáknál az értékes virágrügyeket is könnyebben leverhetjük.
A fásmetszésre a korai virágzású fajok, (pl.: aranyvessző, jezsámen, gyöngyvessző), nem alkalmasak, mivel ezek a fajok ebben az időszakban a virágzásukkal nyújtanak leginkább szemet gyönyörködtető látványt. Amennyiben ilyenkor eltávolítjuk az értékes virágrügyeket, úgy csökken az-az évi dekorációs hatásuk.